Hangulatcsomag: január 2011

Magamagam

>> 2011-01-27 – vers

23:28

január huszonhetedikén.

Úristen ki vagyok …

miért vagyok én.

Diplomácia

>> – vers

Teljes menü desszert nélkül.

Fodor Ákos - Metainferno

>> – mások versei

A rosszat is? – jó.
De, hogy a Legjobbat is
meg lehet szokni!

Maradványok

>> 2011-01-23 – vers

Legnagyobb

Közhellyé kiforrott félelmem,

Hogy az életem lényegtelen s

Felejthető.

Standardizált csavarral kicserélhető.

Minden út

>> 2011-01-19 – vers

Van minden ember lelki peremén egy kút,

melyben az élet vize végtelen.

Egyetlen gond,

s ez nem véletlen,

hogy nincsen hozzá út építve. –

Sokan nem tudnak utat építeni.

Sokan nem látják a kutat.

Így az emberek tartalékukból egymásnak

egy kis vizet juttat-

nak.

A különbség ember és ember között,

hogy van, aki szívesen adja,

van, aki mentegetőzik, ha megkapja

s van, aki csak akkor adja, vagy kapja,

amikor a szomjúság végleg bele költözött.

Ez olyan, mint aki ünneplőjébe kényszerből öltözött.

Légies terek

>> 2011-01-14 – vers

A szobor árnyékában
fásult lelkek ülnek.
Egyik úgy tesz, hogy nem lát -
a többiek kerülnek.

A szobor lát mindent.
A porszemek ráülnek.

Hull a hó.
Késő van.

A kezek kihülnek.

Hideg nedves nehéz

>> 2011-01-12 – próza

Rád dobja az igazság vizes nehéz hideg lepedőjét és rosszul esik. De legalább érzel valamit. Jobban szereted a fájdalmat, mint az ürességet. Az ürességed.