(Le van szarva...)

A fejem a sok feldolgozatlan hülyeséggel.
A perc az ürességgel.
Ahogy ketten alszunk el.
Ahogy a nap kel.
A harc a személyi függőséggel.
Csend van.
Este jő’.
Hold megy.
A világ adja ezer izgalmas csodáját
(És én túlélem.)
A saját gyengeségem.
A harcot a türelmetlenséggel.
A visszaeséseket.
A szégyent.
Az irigységet.
Sok lépés vissza és egyet lépek előre.
Mindig túlélünk.
A világért vagyunk.
És a világ értünk.

Read more...