József Attila - Pohár

A pohár friss, tiszta növény,
A mezőn csillog és a harmatcseppek rárepülnek.
Ha egy kisgyerek poharakra néz,
Halkan
Megcsendülnek.

A források szivén pohár nő,
De az üvegesek sem tudják eme titkukat.
A lányok és fiatalemberek
Mindig összetévesztik poharukat.

Összevétettem egyszer én is,
Nékem azóta ízes vízzel pohár nem akad,
Pedig a szomjan haldokló madár
Észreveszi az ég mögött a sok szép poharat.

Read more...

Összegzés


Hát elértünk ide:
szenvedélyből és szívvájásból
vagyunk amik vagyunk. Olyanok, mint
egy sóvárgó kóborlás,
amit egy kobold ás.
Nem okosok vagy papok
akikre bíztuk magunk.

Korrog a gyomrom...
Vajon mihez lássak...?
Elmúlt ismét egy pár nap.
Míg minden a helyén ül,
egy szerelmi vallomás kigyúl és lehull a porba.
Ez volt az utolsó.

Végállomás.
Itt átszállhat akit még nem rúgtak orrba.
S ha van még beváltani való zsetonja,
pihentesse szívet, szemét lehúnyva
és türelemmel álljon be a sorba.

Összenövünk az avarral
s a járdán a porszemekkel.
Egy hosszú koszos ember a talicskájába tesz
és elhagy a világ szélén. 
Már semmi nem kell.
És nem is lesz semmi a végén
amiért tekintetünket fel kell emelni.
Én: az ég, te: a föld,
és ő: az Örökzöld,
mind össze fogunk menni.
És nem háborgunk,
és nem írunk verset többé.

Elporhadunk, de történetünk nem válik köddé.

Read more...

József Attila - (Le vagyok gyõzve)

Le vagyok gyõzve, (gyõzelem ha van)
de nincs, akinek megadjam magam.
Úgy leszakadtam minden más világról,
ahogyan lehull a gyümölcs az ágról.

Szurkálnak, óvnak tudós orvosok,
irnak is nékem, én hát olvasok.
S „dolgozom”, imhol e papírhalom -
a mûködésben van a nyugalom.

Én állat volnék és szégyentelen,
nélkületek, kik játszotok velem -
Köztetek lettem bolond, én a véges.
Ember vagyok, így vagyok nevetséges.

Read more...

Ismeretek

-->

Ez itt a fény:
Fehér és végtelen.
Egyik felén állok,
Te a másikon nélkülem.

És ez itt én:
Dallamos és reszkető.
Legnagyobb bánata,
Hogy az egy soha nem kettő.

Ez itt a lapszél:
Légies és…
Ez itt az élet:
Örökös keresés.

Read more...

Számolósdi

Négy és fél égő kanóc
rajzolgatja változó árnyékom.
Az éjszaka csend és nyugalomból kirakott
szinte súlytalan halom,
mely eloldozza arcunk értelmét…
Éjjel nyugovóra térnek az emberek
nem értem mért.

Négy és fél égő kanóc --
egy seregnyi ember csak azért él,
hogy én éjjel tudjak aludni.
Egy aki fejem alá párnát rajzol,
egy akit szoktam álmodni…
Egy aki lehűti ujjaim,
mert a hangulat kedvéért elégetem.

A valóságot nem tudom megszámolni,
de megérinthetem.

Read more...

Békepipa


Vártam
tam-tam tam-tam.
Hallgatt
am tam-tam tam-tam.
Mennyi minden végigment raj
tam-tam.
Sok mindent elrontot
tam-tam.
volt akit megbántottam.
De tanultam és megnyugodtam.

Egy vagyok,
nem válik le rólam a múltam.
Fogok még hibázni,
ezt mindigis tudtam
tam.

Vártál…
Hallgattál…
Mennyi minden végigment rajtad…
Sok mindent elrontottál…
Volt, akit megbántottál…
De tanultál és megnyugodtál.

Egy vagy,
nem válhatsz külön a múltadtól.
Fogsz még hibázni,
ezt mindig tudjuk.

Meg kell tanuljuk megbocsátani
a jelenünk s a múltunk.

Békepipa
pa-pa pa-pa

Flow

Read more...

József Attilának

-születésnapodra-

Attila, én megértem
tudomásul veszem és elfogadom,
hogy te is ember voltál ezen az ágrólszakadt
karton lerakaton…

Sokszor felidézem magamban alakod,
ahogy egyedül tűnődsz ablakodban
keresve nem létező foltokat és szándékokat,
melyek egyensúlyt hozhatnak talpad alatti ingoványokban…

Bár nem ismertelek téged,
te bennem is élsz,
s világossága vagy sok léleknek.
Remélem, hogy időnként nyugalomra lelsz bennünk,
mikor a magánytól félsz,
ahogy sok kereső-néző nyugalomra lel benned.

Itt sok minden nem változott…
A régi szél csak őseink érzéseit tudja már ránk hinteni…
Monotonon kopognak a korhadt padlón lépéseink
ahogy gépiesen ismételjük az előző generációk
büszkeségre épített tévedéseit…

A bonyolult szerkezet a csillagok alatt tanul –
tanul felejteni,
nem győzve a világ rettenetes kérdéseit,
nem győzve, hogy senki sem tud egyedül lenni.
Nem győzve,
hogy ma is van még gyermek, aki napokig nem kap enni…

Read more...

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP