Számolósdi

Négy és fél égő kanóc
rajzolgatja változó árnyékom.
Az éjszaka csend és nyugalomból kirakott
szinte súlytalan halom,
mely eloldozza arcunk értelmét…
Éjjel nyugovóra térnek az emberek
nem értem mért.

Négy és fél égő kanóc --
egy seregnyi ember csak azért él,
hogy én éjjel tudjak aludni.
Egy aki fejem alá párnát rajzol,
egy akit szoktam álmodni…
Egy aki lehűti ujjaim,
mert a hangulat kedvéért elégetem.

A valóságot nem tudom megszámolni,
de megérinthetem.