Hirtelencsalódás




Képzelj el egy meleg nyári hangulatot.. szívlüktetések adnak biztonságos hangot a levegőnek. Egy csendes nyárikonyhában üldögélsz egy képzeletbeli kedvenc nénjéddel, a kedvenc székeden. Időnként madárcsicsergést hoznak be a kis ablakon áthatoló fénysugarak. Időnként nénikéd a szemedbe néz és édesen rádmosolyog, miközben betesz a lerbe még egy túroslepényt. Az illat lassan terjed a levegőben és csiklintja az orrodat. Meggyőzödtél róla, hogy ez a legkellemesebb illat, amit valaha éreztél és a legőszintébb gyönyörűséget élvezitek együtt, nénjéddel - egyetlen barátoddal - . Nem is tudod, hogyan kerültél oda, vagy mi céllal, de nem is foglalkoztatnak ilyen kérdések. Olyan békés érzés tart tökéletes egyensúlyban, mint a testét elhagyó lelket, amikor először érzi a biztonságos lebegést és gondtalanságot. Örök derűs pillanatok ezek, úgy úsznak a levegőben, mint súlytalan szappanbuborékok.
A túroslepény illat újból megragad és a tekinteted szinte húzza a ler felé. Visszatekintesz nénjédre, és észreveszed, hogy virágos kalapja alatt szemei furán tündökölnek és valami lassan eluralkodik rajtad.. Mint elveszítve egyensúlyod, az asztalra esel, hogy kitámaszd magad. Az árnyékos kalap alatt sírnak a szemek és egy eltompult régi mosoly emléke lappang csak nénjéd ajkain, aki komoran lelassulva mozog otthonában. Szemei tükörszerűen adják ki a te alakod, amely – lehetetlennek tűnő dolog.. de – nem.. tökéletes…(?)
Elönt a szorongás. Görcsöl a gyomrod és kiömlenek szemedből keserű könnycseppek. Beszűkül tudatod, és csak az ismerős keserű ízre tudsz koncentrálni.. Oly ismerős ez az íz, mint a gyermekkorodban imádott szilvadzsem. Egy pillanat alatt rádtörnek lehetetlen érzések.. Mégis mikor estek felejtésbe ezek az érzések, melyektől most - mintha már nagyon régóta előszőr - újra érzed önmagad..? Azt hitted beszűkült tudatod, de igazából csak most látsz tisztán. Olyan, mint amikor felébredsz egy valósnak tűnő álomból, mely azt az illuziót táplálta, hogy te irányítasz..
Csodálkozva nézel körbe, mint egy újszülött, felnőtt képességekkel és lehetőségekkel, és nem tudod mit kezdj újonnan szerzett akadatoddal.
Nem tudod, mit keresel abban a konyhában. Nem tudod mi dolgod azzal az emberrel. Azzal az.. idegennel.


2009-08-23

The Zöld  – (2009. augusztus 26. 1:20)  

Hirtelen cslódás...milyen találó a név, és a fotó..az leginkább.Sokmindent látott ő..
figyelek

Anna  – (2009. augusztus 26. 3:00)  

Nem értem egészen, hogy miért a fotó a leginkább..
Jó, most nem én lennék ha nem kezdeném ezt mesélni.. :)) de adok egy kis belátást a szöveg keletkezési hátterébe. Szóval. Irományom kiindulópontja egy "visszatérő álmom" ami 2-3 alkalommal jött el hozzám csak más-más formában, ami közös bennük az egy nagyon intenzív és váratlan csalódás érzése, ami egy legmagasabb hangulatból lerepít a legalacsonyabba. a bizalomból a bizalmatlanságba mondjuk. a valóságban soha nem tapasztaltam olyan intenziven mint álmaimban, de, ahogy Freud bácsi mondaná, "Az álom a tudatalattiba vezető királyi út". Ezt az érzést próbáltam megragadni és továbbvinni egy kicsit
köszönöm, hogy figyelsz.

Megjegyzés küldése

  © Blogger template Shush by Ourblogtemplates.com 2009

Back to TOP