Esküvő három felvonásban
Esküvő. Kikent fásult pofák nyájasan sorakoznak. Éljen a zenebona. Lányok akik először viselnek melltartót, a maszk szerves kiegészítőjeként, hogy nőknek tűnjenek.. fiúk, akik nőt keresnek maguknak más ember esküvőjén.. Fontos barát esküvőjén, mondanák egyesek. Én újból a szélén állva nézem. Senki sem ragad meg, hát szemeződöm a fotóssal. Közöttünk legalább szakmai kötelék él.. legalábbis annak illuziója. Mindez csak a fejemben van. Szeretnék érintetlen néző lenni, de a folyamat részeseként jobban át tudom érezni ezt az életképet. Dekoltos hölgyek. Púderes hölgyek. A szerénység legenyhébb nyoma nélkül megállapítom, hogy olyan vagyok közöttük, mint igazgyöngy rózsaszín műanyaggyöngyök között. (Kicsit megkarcolva azonban.)
Tánc. Elnézheted, ahogy fiatal párok lelkesedve nevetve táncolnak, bele-bele botladoznak. Minden elvétett lépés vissza nem folytott nevetésbe fullad. Titokban te is örülsz velük. Egy idő múlva feláll két pár. Szép alkatú kellemes megjelenésű emberek. Ahogy táncolni kezdenek, érződik rajta, hogy már milliószór csinálták és olyantól tanultak, aki úgyszintén értette a dolgát. Tökéletesen bontja ki egyik mozdulat a másikat. Mintha minden tervezve lenne.. egy pillanatig sem néznek egymás arcára, nem lesik egymás tekintetét. Mosolynak nyoma sincsen, még az érte való sórárgásnak sem. Elmosódott, kifakult bennük az az öröm, melyet a mozgás örömének felfedezése és kóstolgatása váltott ki és ez engem elszomorít.. Úgy táncolnak, mint halott bábok. Amikor lelépnek a táncparkettről és elengedik egymás kezét, még akkor sem villantanak fel egymásnak egy hálás mosolyt. "-Köszönöm, hogy együtt érezhettük a zenét.." Miért nem mondjátok?? Talán fel sem merült annak gondolata. Talán már nincs meg a szűksége. Igy fásultak ők bele.
Táncol a menyasszony és a vőlegény. Lassú számot választottak.. egy gyönyörű dalt, ami egy kicsit engem is elvarázsol. Romantikus pillanatukat a menyasszony szülei kísérik a mellettük levő asztalnál állva.. mint.. két idegen, aki éjszaka idején megtöri egy család csendjét - ha engem kérdezel – de.. ők ezt nem érzik. Az anya miatt jelentős pillanat ez. Olyan, mintha ez a fiú előszőr járna házukban és most derülne ki róla, hogy ő nem csak fiatal és édes, hanem megbízható is. Olyan ember, akire számíthat majd lánya, aki miatt nem kell szégyenkeznie, stratégiáznia, akinek nem kell folyton kifogásokat találni. Olyan ember, aki nem teszi az ital hókusz-pókuszát szerettei elé. Olyan ember, akinek a szava megbízható. Nem olyan ember, mint a menyasszony apja. Ez a lány jól választott. Nem úgy, mint az anyja..
2009-08-15
