A legnagyobb majom

Távolról felismered. Ő az az ember, akinek az ital nem minőségileg, csupán mennyiségileg alakítja a viselkedését. Ő a bórtól is majom marad, az örömtől és a bánattól is. Érzed a járásán, a kézfogásán, a mosolyán. Van valami iszonyú buta a tekintetében, amikor bármilyen érzés vagy gondolat érik meg rajta. Ez belülről vetítődik az arcára, egy kétségből, ami a szívére épült az évek során. Minden tapasztalat gyerekkora óta ezt a kétséget táplálta. Hogy ezt leplezze, tudatosan irányítja gesztusait. Főleg amikor zavarban van. Mosolyog és majomkodik, hiszen ettől a többiek is mosolyognak.. „Rajtad vihognak te buta.. nem veled..” – gondolod magadban – de mit mondj egy majomnak.. Ezt leírni is fájt, pedig ha elolvasná, nem venné észre a szembetartott tükröt. Pedig úgy hordozza butaságát mint nehéz lila cilindert, amely készült a leggiccsesebb anyagból.

Felismerve őt, bűntudatot érzel, és fájdalmat, hogy a nyers valósággal állsz szemben, nem puszta fikcióval. Mit is mondjak.. talán Isten egyetlen teremtménye, aki miatt ő is bűntudatot érez. Mint kárpótlás, elvette a majom tudatát, hogy az ne tudja, hogy ő a cirkusz közepe, a fő nevezetesség, akit a legkopottab poénok után mutatnak fel. Ő az, akit nem burkolva gúnyolnak. Mint valami egyezményes cselekedet, fesztelenül ujjal mutogatják, emberszámba sem véve őt, hiszen, ő csak egy majom. Mindenki céltáblája, főleg azoké, akiknek szűkségük van valakire, aki még náluk is szánalmasabb. Azok mutatnak rá a leggyakrabban. Ő áldozata minden élősködőnek, aki belőle táplálkozva oldja fel saját gyengeségeit, ahogy egy lánynak is a „legszebb ékszer” egy csúnya barátnő. Valami patetikus érzés fog el, ahogy rá gondolok.. Meggyőződéssel hiszem, hogy Dsida az Úr Jézust látná benne.  

Olyan, mint vak, aki tapogatózik saját sötétségében, látó emberek között, és érzi, hogy van valami, ami iszonyatosan hiányzik belőle, és mindenki másban megvan. De nem tárgyiasul meg előtte, hogy mi is lehet az, hát nem nagyon gondol erre. Ha rájönne, hogy mi az, megtapasztalná az igazi fájdalmat. Egy átható fájdalmat, amely több, mint a gyerekes dac, pillanatnyi sértődés vagy hiúság, amit eddig ismert. Egy átható fájdalmat, ami több mindennél.

Vigyázz a legnagyobb majomra, mert széttörheted a szívét. Ő is emberből van.